Az utunk (előtte is így gondolva, de a kezdeti várakozást jelentősen megerősítve) nem szórakozás volt, bár a blogban számtalan szórakodás történt, olykor talán szórókázás is - mindenért bocsánat. Alakulásunk van szerintem mind a hármunknak, erről én még írok. Ti is?
Összefogva és összefoglalva ma magamban - magamhoz hűen, mert nagyon sokat kérdeztem, talán én írtam a legtöbb kérdőmondatot -, ismét kérdezek:
Miért nem vágják ki ezt az öreg fát? Sőt: miért vigyáznak rá és támogatják?
Példa máshonnan - タルコフスキー・サクリファイス
Sztem(!): hiába utaztam viszonylag sokat, ennyire nem volt rám hatással a többi út. Miért?
A távolság? Voltam Ámerikában, északon. Érdekes volt. A távolság nem számít.
A ferdeszemű sárga emberek? Nem is sárgák. A ferdeszem nem számít. Bár érezhetően megbámultak bennünket, az iskolás lányok integettek, ha mertek (utána meg vihogtak, de ez ismerős), én nem éreztem, hogy lólábunk kilógott volna. (Más sem.)
A technika? Na itt különbség van, de ez csak mennyiségi. Mi is ilyenek leszünk majd, a Budapest-Balatonfüred sínkaszni 35 perces járatával. 2055-ben??
A társadalomszervezés? A legnagyobb különbség itt van, de ez is mennyiségi. De 2055-ben biztos nem érjük el a mai Japánt.
A vallás? Nagyon más, én nem is látom át a buddhizmus ágait-bogait, kapcsolatát a sintóval, de - bár nem voltunk olyan helyzetben, hogy ez kiderült volna - nem érzek sok különbséget a japánok és köztünk, ezt regényekből, versekből, filmekből gondolom.
A kultúra? Mi is az? Földművelés? Agricultura? Művelt emberfők? Művészet? Mindennapok kultúrája? Gasztrokultúra? (Bár borban gyengék - végre egy hiba...)
A táj? Ez biztos számít.
Talán a fentiek mind.
Közben elveszett a kisPadom, benne evvel a szöveggel. Majd előkerült.
Mindenki teszi azt, amit tenni kell. Képes is megtenni. Ha válság van, dolgoznak. Hirosimában az atombomba után 3 nappal járt a villamos. A szállodai szobákban elemes lámpa van, a földrengés miatt(?). A kisPadom története.
Szóval a fentiek egy olyan bizalmi hálót, rendszert hoznak létre, hogy tátott szájjal állunk és bámulunk. Mi van itt? Bizalom. Egymásban. Magukban. Japánban.
Nem (csak) a csodában.